A Demokrácia Élete és Halála

May 30, 2011 John Keane „A Demokrácia Élete és Halála” című könyve megihleti és egyben megrázkódtatja az olvasóit. Bemutatja a demokrácia első igazi történelmét– több mint egy századot magába foglalva – felvetve néhány komoly kérdést: biztosak lehetünk-e abban, hogy a demokrácia az ősi Görögöktől ered? Hogyan  történhetett, hogy a demokratikus ideálok és intézmények a mai formájukat alkothatták?  Ha figyelembe vesszük a jelenkori demokrácia iránti hirdetéseket, miért van az hogy egyre többen úgy gondolják, hogy rossz irányba halad a demokrácia? Van egyáltalán jövője? Vagy talán a demokrácia kész arra hogy a kihalt madarak sorába álljon? Nagy Britannia egyik hires politikai írójának munkája, akinek a demokráciáról szóló irása ’világhírű’ (The Times), nem régészeti történet. Nagyon jól íródott,  szuper könyv, az olvasóit szembeállítja a múltra nézve teljesen új és tiszteletlen nézetekkel a demokrácia múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Felfedi az alapjait az olyan értékes  intézményeknek, és ideáknak, mint a  köz-gyülekezeti kormányzás, szavazat nőknek, titkos szavazás, esküdtszéki tárgyalás és sajtó szabadság. A ’Demokrácia élete és halála’ elmagyarázza, hogyan és miért terjedt el a demokrácia a modern időkben Latin Amerikában, Afrikában és Ázsiában. Soron követi a változásokat, a demokrácia szenvedélyesen vitatott jelentését: megismétli az erről szóló legjobb vicceket,: és leir néhány nagyon különleges személyt, akik közül nagyon sokan feledésbe merültek, de az életüket a demokrácia megvédésének szentelték. A könyv azt javasolja, hogy mi most egy egy új ’figyelő/figyelmeztető demokráciá’-ban élünk, elmagyarázza miért ez a lehető legjobb kormányzási forma a világon és miért van az, hogy demokráciák alvajárósan haladnak nagy problémák felé. A történelmet gyakran az „emberiség bánatának katalógusa” címen említik, a talpnyalás végtelen történetének, bűncselekmények vágóhídjának. Ez nem mindig van így.  A  kegyetlen rabszolgaság formája darabokra törhető, ami 2600 évvel ezelőtt meg is történt, amikor a Görögök, akik Európa dél-keleti részén éltek, igényt tartottak egy felfedezésre, melynek a mai napig ugyanolyan történelmi jelentősége van, mint a keréknek, a nyomdának, a gőzmozdonynak és az őssejt klónozásnak.  Azok, akik az önkényuralom elleni ellenállást akarták, a feltalálásuk eleinte nem okozott nagy felháborodást.  Csak néhányan vették észre az újdonságát. Többek elítélték mert káoszt hozott a világra. Senki sem látta az egyetemes vonzását…..  A találmány egy hatásos formula a sóvárgó gondolkodó számára, mely még mindig velünk van: a Görögök děmokratia – nak hívják. See the original link here

---